A horvát, szerb, makedón körtáncok varázsa

Magyarországi horvátként már egyévesen viseletben volt, hatéves kora óta táncol, gimnáziumi évei óta pedig tudatosan ápolja a magyarországi horvát néphagyományokat, hogy minél autentikusabban mutathassa meg a tanítványainak táncaik szépségét, lüktető életerejét. Vélin Veszna, PTE alumna, már tíz éve oktatja a horvát, szerb és makedón táncokat a Táncoló Egyetemen, kurzusa egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sok hallgatója egyetemi évei alatt szinte minden félévben részt vett az óráin.

(Vélin Veszna Dráva-menti horvát népviseletben Fotó: Kollár Ákos)

Mikor és miért kezdett el táncolni horvát, szerb és makedón táncokat?

Magyarországi horvát származású vagyok, édesapám magyarországi horvát, édesanyám magyar, és ebben a családban nőttem föl Hercegszántón. Édesapám anyukája, a nagymamám is velünk élt, horvátul tudtam először beszélni. Egyéves koromból van egy fotóm, ahol népviseletben vagyok, onnantól kezdve a nagymamám énekkel biztosan ellátott. Később, az általános iskolában, első osztálytól kötelező volt a tánc, de nem jelentett nehézséget, mert szerettük.

Az, hogy táncolni kezdtem, nem volt kérdés. Ebbe beleszülettem, ott van a véremben, természetes.

 

Hatéves korom óta táncolok, komolyabban pedig a pécsi horvát gimnáziumban töltött évek alatt kezdtem el foglalkozni a tánccal. Gimnázium másodikos koromban léptem be a Tanac Néptáncegyüttesbe, ott kezdődött az igazi, tudatos tanulás, figyelve az eredetiségre, a népviseletekre, a többszólamúságra. Mindenben próbáltuk a maximálisat keresni. Ez természetesen köszönhető Szávai Józsefnek, tánccsoportunk vezetőjének, aki arra bíztatott minket, hogy mindig próbáljuk az eredetit megismerni, azt a legszebben és a legjobban művelni. Ezáltal a legjobb tanítók jártak hozzánk Horvátországból, Szerbiából és Macedóniából. Macedóniából Pece Atanasovkskival tudtam találkozni, horvátországi részről nálunk járt Ivan Ivančan etnológus, és ugyanígy a szerb vonalon is ismert tánctanítóktól tudtunk tanulni.

Mennyire maradt meg a hagyomány, a tánc a jelenben a horvát, szerb, makedón táncokat tekintve?

Én itt most a magyarországi horvát hagyományokról tudok csak nyilatkozni: valamilyen szinten megmaradt. Egy kisebb közösség vagyunk egy nagy népen belül, így egy kicsit talán könnyebb megtartani mindazt, ami régi, ami eredeti. Persze nálunk is nemzedékek jönnek egymás után, nyilván az öregek nagyon tartották a hagyományt, a szokásokat, mi már kevésbe. Nagymamám viseletben járt még és Hercegszántón még egy-két asszony a mai napig abban jár a faluba, a templomba. Míg a Pécs környéki, vagy a Dráva menti horvát falvakban már kivetkőztek.

 

(Pécs környéki bosnyák-horvát viselet. Fotó: Kollár Ákos)

A tánc ugyanúgy, mint a többi hagyomány egyik generációról a másikra öröklődik. Egy búcsúbálon, egy lakodalomban, amikor felcsendülnek a nóták, zenék, még akadnak olyanok, akik fel tudnak állni és el tudják táncolni a táncokat, illetve még van egy pár ember, aki meg tudja mutatni, hogy milyen táncot táncoltak arra a zenére eredetileg. De nálunk is ez sajnos kihalófélben van.

Mire készüljön az, aki kipróbálná ezeket a táncokat a Táncoló Egyetemen, amikor majd újra lesz rá lehetőség?

Arra kell készülni, hogy eljön, és belecsöppen egy jó társaságba, csapatba, egy körbe. A kör meghatározza ezeket a táncokat, hiszen a horvát, szerb, makedón táncok általában körtáncok, vagy félkörtáncok, lánctáncok. Van természetesen páros tánc, hármas tánc, de azokból van kevesebb. Aki eljön, jöhet egyedül, ott nem lesz egyedül. Amint beáll a körbe, ott lesz vele egy csomó ember. Mivel kézfogás, vagy keresztkézfogás van, egymást tartjuk, egymást segítjük, együtt táncolunk. Lehet az az ember, aki jön, esetleg egy kicsit gyengébb képességű, a kör úgysem fogja kidobni, hanem inkább segíti abban, hogy fejlődjön, tovább lépjen, és megtanulja az alapot. Én úgy gondolom, hogy aki eljön erre a kurzusra, nem kell attól félnie, hogy jaj, mi lesz velem, ha egyedül jövök, vagy nem tudok úgy teljesíteni, vagy ügyetlen vagyok. Nincs jelentősége.

A kör mindenkit befogad, és mindenkit segít.

(Táncoló Egyetem, horvát, szerb és makedón táncok kezdő kurzus. "Munka" közben)

Mennyire állandó a csoport ezen a kurzuson?

A 2019/20-as tanév volt a tizedik tanévem a Táncoló Egyetemen, előttem egy barátom, Traum Lénárd vezette a horvát, szerb, makedón kurzust 2009-ig. A tíz év folyamán, mióta én tanítok, először 20-25 fővel kezdtünk, ez felfejlődött 35-40 jelentkezőre, minimális lemorzsolódás mellett. Voltak és vannak állandó tagok, akik visszajártak 6-7-8-9 féléven át, akik majdnem mindegyik kurzuson ott voltak. Nem számított, hogy ismét kezdő csoporttal haladtak, hogy az újonnan jelentkezők is minden félévben be tudjanak kapcsolódni. A társaság fele szinte mindig állandó volt. Visszajártak, mert a körnek varázsa van, visz, ad egy lendületet. Egyrészt a táncok is adnak egy lendületet, de az, hogy együtt vagyunk, együtt lélegzünk a körben, együtt mozdulunk, együtt lépünk, ez nagyon sokat ad az embernek. Önbizalmat is ad, az biztos.

Mennyire improvizatív táncokról beszélhetünk?

Az improvizációra szinte mindenkinek van lehetősége, de általában a fiúk, férfiak azok, akiknek több alkalma nyílik erre. Például a bunyevác horvátoknál, akik a magyarországi horvát népcsoportok egyike, a fiúk rengeteget improvizálnak, a lányok viszont csak „díszek” mellettük, és az alaplépéseken túl a ruhájuk szépségével ők az ékesség a fiú mellett. Egy Pécs környéki bosnyák táncban vérmesebbek a menyecskék. Hogyha eredeti felvételeket nézünk, akkor ott látni, hogy ott a lányok is szinte ugyanúgy, mint a férfiak, vagy legalábbis néhányuk ugyanúgy improvizál, különböző figurákat jár a lábaival. Ők teljesen más nép, mint a bunyevác horvátok.

Vagy mondhatnám a saját népemet, a sokác horvátokat, a hercegszántóiakat, akik viszont az éneklésben emelkednek ki, meg a mulatásban.

Nincs annyi improvizatív táncuk, lépésük, mint a többi horvát csoportnak, viszont olyan jókedvet és derűt sugároznak, hogy az a táncot is mindjárt felemeli. A Dráva-menti horvátok ezzel szemben nagyon improvizatívak, főleg a férfiak, mert ott a táncokra nagyon nagy hatással volt a magyar közeg is. Ott megjelenik például egy csizmaverős tánc, ami a horvátokra nem jellemző. Meg a kopogós kóló, amiben nagyon sokat lehet improvizálni.

(Vélin Veszna hercegszántói sokác-horvát népviseletben. Fotó: Kollár Ákos)

A kóló az egyik legismertebb körtánc, és mindegyik horvát népcsoportnak más és más a kóló lépése. Lehet, hogyha elmegyek egy bálba, és valaki egy kólót rendel a zenekartól, akkor kettőt jobbra, kettőt balra fogok lépni, mint a csárdásban, de ha mélyre ásunk és az eredeti táncokat keressük, akkor észrevesszük, hogy minden horvát népcsoportnak saját kólója van.

Hol lehet Pécsen gyakorolni?

Ha nincs vírushelyzet, akkor több lehetőség is van. Ha valaki komolyabb szinten szeretné művelni a táncot, akkor erre van lehetőség a Tanac Néptáncegyüttesben, illetve a Baranya Néptáncegyüttesben. Ha csak táncolni szeretne valaki, és jól érezni magát, vagy ki szeretné próbálni, akkor minden hónap utolsó péntekén a Zsolnay Negyedben a Vizin Zenekar táncházat tart, velük tanítok évek óta én is, míg nem jött ez a vírushelyzet. A Pécs környéki falvakban ugyanúgy vannak lehetőségek, például Szalántán és Kökényben is van tánccsoport, ahol a Pécs környéki bosnyákok élnek. Pogányban az tud bekapcsolódni a munkába, aki énekelni szeretne. Ha kicsit távolabb megyünk, Birjánban, illetve Barcson is van tánccsoport. Mohácson több csoport is működik, illetve ott is vannak havi rendszerességgel táncházak.

(Hercegszántói sokác-horvát viseletben)

Hogyan éli meg a vírushelyzetet? Mennyire lehet most táncolni, táncot tanítani?

Amikor ez az egész helyzet elkezdődött, mi tavaly tavasszal még néhány órát meg tudtunk tartani, mielőtt átálltunk az online oktatásra. Videófelvételeket készítettünk, hol a nagyszobában, hol a panel előtt, a szabadban vettünk fel pár videó részletet. De sok szempontból kihívás volt. Próbáltam egyedül megmutatni a körtáncokat, ez elég nehéz. De ugyanilyen nehéz volt a kollegáimnak is mondjuk páros táncot bemutatni. Úgy gondolom, hogy mindenkinek megvolt a saját nehézsége. Próbáltam a tánclépéseket az egyszerűbbektől a bonyolultabbig fölvenni, és ezeket küldtük el. Minden alkalommal úgy csináltam, hogy legyen egy horvát, egy szerb és egy makedón tánc, illetve a kurzus végén pedig egy összefoglalóval készültem. Az őszi félévben sikerült megtartani a tíz órából kilencet, csak egyetlen egy maradt el. Igaz ez is furcsa volt, mert nem lehetett kezet fogni - egy körtáncnál. Maszkban jöttünk, mentünk, a két méter távolságot betartottuk, de egy kicsivel még így is jobb volt, mint online, egyedül táncolni. Én úgy gondolom, hogy a tánc nem erről szól, hogy egyedül egy szobában táncolok. Persze, ha én, mint táncos gyakorlok otthon, az egy más dolog. De táncot tanítani úgy, hogy nincs körülötted senki, az nem az én világom.

Hogyan lehetne megfogalmazni a horvát, szerb és a makedón táncok közötti különbséget?

(Táncoló Egyetem, horvát, szerb és makedón táncok kezdő kurzus, utolsó óra - Vizin Antussal)

Nehéz kérdés. Származásomból adódóan én főleg magyarországi horvát táncokat tanítok, ezek között is hét népcsoport van legalább: a bunyevác, a sokác, a Dráva-menti horvátok, a bosnyák, a Mura-menti horvátok, a gradišćei és a rác horvátok. Mindegyik népcsoportnak kicsit más és más a tánca. És akkor vannak a horvátországi horvát táncok, azokból mi nem vettünk olyan sokat, csak a szlavóniai részről ismerkedtünk meg egy pár tánccal – az is teljesen más világ.

A szerb táncok gyorsak, pörgősek. Főleg Dél-szerbiai táncokat vettünk, így ezt meg is lehetett tapasztalni. De ha megnéznénk egy bánáti szerb táncot, az már egy kicsit visszafogottabb. A makedón táncok megint egy teljesen más világ. Egyrészt bonyolultabb lépéseik vannak, másrészt vannak nagyon egyszerű táncaik, a zenéjük páratlan ritmusa viszont furcsa, szokatlan. Az ember fülének és lábának rá kell állnia ezekre a zenékre, hogy utána megtalálja például egy lépés kezdetét. Próbáltam úgy összerakni a tananyagot, hogy legyen benne egyszerű és kihívást jelentő tánc is. Minden órán volt horvát, szerb és makedón tánc is. Nagy hangsúlyt fektetünk mindig a bemelegítésre, és a rávezető lépésekre, amire később lehet majd építeni, így a bonyolultabb táncok sem tűnnek olyan nehéznek. Ha jó az alap, könnyebb rá építeni. Én tanítónéni vagyok, tudom, ha ez első négy osztályban jó alapokat adunk a gyerekeknek, akkor később a felsős tanároknak már könnyebb dolguk lesz. A táncoktatásban sincs ez másképp.

(címlapfotó: Szlavónia)

Vélin Veszna horvát, szerb, makedón táncokat, zenéket válogatott, amelyekből Youtube lejátszási listákat is összeállítottunk olvasóinknak:

 

Kategória: 
Univpécs