A magyar sport krónikásai a felvidéki Késmárk város 1510-ben alakult lövészegyletét tekintik az első magyarországi sportegyesületnek. Késmárk példáját követve néhány éven belül tucatjával alakultak a különböző lövész-, vívó-, és viadal egyletek. A lövészegyletek keletkezésének oka még nem a mai értelemben vett sportszeretet, hanem a városok védelmére létrehozott önszerveződés, a polgárok lövész- és vívóegyletekbe való tömörítése és fegyveres kiképzése volt. A katonai nevelés ősidőktől kezdve egy volt a magyar neveléssel. A magyarság katonanépként jelent meg Európában, s katonai képzettsége tartotta fenn évszázadokon át.
A lövész- és vívóegyletek – az első magyarországi sportegyesületek után – a torna- és evezősegyletek voltak azok, amelyek a magyar sportélet fejlődésében folytatták az egyesületek kialakulásának sorát. A diákság, a fiatalság mindig is nyitott volt a sportra. Több, még ma is létező sportegyesület alakult a különböző iparos- és ifjúsági önképzőkörökből, sőt a dalkörökből is. Az iskolákban és az egyetemeken nem csak testnevelésre volt igény, hanem a testmozgás különböző formáira, elsősorban az egyre népszerűbb labdajátékokra is. Kézenfekvő volt tehát, hogy az egyetemek saját, professzionális körülmények között működő, különböző szakosztályokkal rendelkező sportklubokat alapítsanak.
Ma már nehéz elképzelni, hogy a magyar sport egyik legszebb időszaka egy elvesztett világháború után, a húszas, harmincas, negyvenes években volt. Ekkor alakult a legtöbb magyarországi sportegyesület és minden nehézség ellenére – Trianon, fasizmus, II. világháború – hatalmas sportélet folyt Magyarország területén.
Nem véletlen, hogy ebben az időszakban, 1923-ban alakult meg Pécs városának egyik legismertebb sportegyesülete (a ma is működő pécsi sportklubok közül az egyik legrégebbi egyesület) a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club, röviden: PEAC A klub hivatalos színe fekete-fehér lett, jelvénye a kor ízlésének megfelelően többször változott, de a színek mindvégig megmaradtak. Az igazsághoz tartozik, hogy 1923-ban (papíron) már létezett az egyetemi sportegyesület, de gyakorlatilag még nem tevékenykedett. Az egyetem hallgatói kezdetben két másik pécsi klub, a PAC és PSC úgynevezett „egyetemi alosztályaiban” sportoltak. Ennek legfőbb oka az volt, hogy 1923-ban, az egyetem Pécs városába való költözésekor – mely szoros összefüggésben van a PEAC megalakulásával – az első hónapokban voltak a sportnál fontosabb szempontok, mindenekelőtt az egyetem megfelelő működési feltételeinek biztosítása. Köztudott, hogy már 1921-ben döntés született arról, hogy az első világháború után a határon túlra került magyar egyetemek közül a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre költöztetik. A költözésre azonban csak 1923 végén kerülhetett sor, az egyetem addig – ideiglenesen – Budapesten működött. Pécsen szinte a semmiből kellett mindent újra kezdeni és a háború, illetve a szerb megszállás utáni nehéz anyagi körülmények mellett elsősorban a tanuláshoz szükséges feltételeket kellett biztosítani. A sport, az egyetem saját sportklubjának működése és működtetése néhány hónapra háttérbe szorult. Amikor azonban elkezdődhetett az érdemi munka és sorra alakultak a különböző szakosztályok, rövid időn belül az egész országban ismerté vált a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club neve.
Az egyetemi sportklub ma is Pécs városának egyik legismertebb egyesülete, amelynek jelenleg 15 aktív szakosztálya van (asztalitenisz, birkózás, férfi kosárlabda, férfi kézilabda, férfi röplabda, küzdősport, labdarúgás, futsal, csörgőlabda, női kosárlabda, női kézilabda, női röplabda, vívás, íjász, szabadidősport).