PTE-s hallgató a vitorlás világbajnokságon

A finn dingi vitorlások világbajnokságát 2023 januárjában az amerikai Miamiban rendezik. 14 ország 60 vitorlázója csap össze a habokkal és egymással, köztük Németh Domonkos, a PTE ETK hallgatója. A 198 centi magas, húszéves sportoló a mezőny többi tagjához képest vékonynak tűnik, de a világbajnokság komoly esélyesének és a vitorlássport nemzetközi szinten elismert tehetségének tartják. Tavaly bronzérmet szerzett a világbajnokságon. A mostani megmérettetés január 27-én kezdődik, és a hónap végégig tart. Németh Domonkost kérdeztük a versenyről és imádott sportjához fűződő viszonyáról.

A PTE hallgatója vagy. Melyik karra, milyen szakra jársz?
Gyógytornász szakra járok a PTE Egészségtudományi Karára. A vitorlázás miatt érdekelt ez a terület, akkortól fordultam efelé, mióta tudatos vagyok az edzés terén. Olyan tárgyat szerettem volna választani, ami kötődik a sporthoz.

Miért vitorlázni kezdtél és miért pont a finn dingire esett a választásod?
Budapesti vagyok, de a nagyszüleimnek volt egy pici faházuk Alsóörsön, a Balaton partján. Minden gyerekkori nyaramat a tónál töltöttem, és mivel apukámék is vitorláztak, sőt!, a mai napig versenyeznek, az volt számomra a normális, ha én is vitorlázom. Hatévesen kezdtem. Mindig egyszemélyes hajókban versenyeztem, először Laser-ben indultam, de azt kinőttem, nem férek bele, így jött a finn dingi.

A nemzetközi és a magyar vitorlássport is nagy tehetségként tekint rád. Mik a legmerészebb céljaid?
Sokáig nem hittem ám el, hogy tehetséges lennék ebben a sportban, és azt gondolom, az egyik mozgatóerőm is az, hogy nem hiszem, hogy elég, amit csinálok. Mondom ezt úgy, hogy semmilyen nyomás nem volt rajtam otthonról az eredményeket tekintve! De mindig magasabb voltam a kortársaimnál, általában idősebbnek néztek, én pedig meg akartam felelni annak a képnek, amit rólam ez alapján kialakítottak. Így olyasmiket vittem véghez tizennégy évesen, amiket mások jóval később szoktak.

Nagy álmom volt az párizsi olimpia, de sajnos Tokióban kivették az olimpiai sportágak közül a finn dingit.

Mivel a Laser-be nem férek be, finn dingiben pedig nem indulhatok, még arra is gondoltam, hogy hidrofoil szörfben neveznék, el is kezdtem gyakorolni. De ez számomra olyan, mintha valaki focistaként tengóra váltana - hasonlít a két sportág, de nagyon nem ugyanaz.

Szóval pusztán azért nem tudsz vitorlázásban az olimpián indulni, mert magasra nőttél?! Olvastam arról, hogy az Olimpiai Bizottság döntése azon alapult, hogy finn dingiben nem lehetne nőknek versenyt kiírni.
A két méter magas, száz kilós női vitorlázók valóban jóval ritkábbak.

A hajódat elvitted magaddal Miamiba?
Nem egyszerű egy hajót szállítani! Ahol csak megoldható kocsival visszük a hajómat utánfutóval. Eddig mindig Európában versenyeztem, ha jól emlékszem, legfeljebb két nap alatt bármelyik verseny helyszínére el tudtunk autózni. Sosem gondoltam volna, hogy eljutok egy amerikai versenyre, de nyilván amikor kontinenst kell váltani, az dilemmákat vet fel. Van itt egy új hajógyártó, ami felajánlott egy hajótestet itt, Miamiban. Azt szerencsére meg tudtam oldani, hogy a saját árbocommal és vitorlámmal tudok indulni. Most éppen azért nem vagyok boldog, mert nem ismerem ezt a hajót, és nem jó érzés, mert nem rám van szabva. Összeállítottam egy listát, hogy hogyan lehetne ezen változtatni, az a tervem, hogy ezzel felkeresem a tulajt, és megbeszélem vele, hogy ezek közül mit valósíthatok meg.

A verseny alatt voltaképpen az árboc dőlésének a szögét állítjuk, így változtatjuk a vitorla formáját - a saját hajómnál ezek megvannak, ezeket a beállításokat szeretném ezen az amerikai hajón is. De legalább a saját vitorlám és árbocom megfelel a stílusomnak.

Sok szép eredményt elértél, melyik érmed tartod a legtöbbre eddig?
Volt egy olyan Európa-bajnokság, amin az akkori olimpiai mezőny is versenyzett, a világ top 25 legjobbjával. 31. lettem, akkor közel sem voltam olyan jó, mint most, de megvertem olyanokat, akik tanítottak engem. Kiemelném még a tavalyi világbajnokságot, ami nagyon sokat jelentett a számomra: harmadik lettem, de nem volt sok időm felkészülni, ráadásul a verseny a vizsgaidőszakom közepére esett. Nagy volt a stressz, mert tudtam, hogy a verseny után sem vár a pihenés, hiszen a vizsgákon kell teljesítenem. Szerintem elég jól sikerült.

Fotó: Angela Trawoeger
A világbajnokság nagy esélyesének tartanak. Kikre figyelsz, kiket tartasz a legnagyobb ellenfélnek?
A most indulók között Ed Wright szerintem nagyon tehetséges! A negyvenes évei közepén jár, mind tapasztalat, mind fizikum szempontjából a topon van. Ő nyerte 2010-ben a vb-t. Rá kíváncsi vagyok! Ezért is fontos, milyen lesz a mostani hajóban versenyezni, mert ha az nem komfortos, nem lehet kitekinteni a többiekre.
Indul a jelenlegi Európa-bajnok Miguel Fernandez Vasco is, a finn osztály ranglistájának összesített vezetője. Ő hatodik lett azon a vb-n, amin én harmadik. Kíváncsi vagyok az ő teljesítményére is.
Egyébként

azt szeretném, ha sokféle szél lenne, úgy minden helyzetben bizonyítani kell, és úgy a legtisztább nyerni.

Hogyan készülsz a versenyre?
Sajnos nem vitorláztam sokat az utóbbi időben, így a technikám és a tapasztalatom visz előre. Fizikailag mindig fitt vagyok, ügyelek arra, hogy megfelelően edzem magam. A versenyek előtt azokat a specifikus izmokat erősítem több, és több súlyzós edzéssel, amikre a megmérettetésen fokozottan szükségem lesz. A verseny helyszínén már csak átmozgató edzéseket csinálok. Mentálisan szoktam vizualizációkat is bevetni, de sokat segít az egyetem is: amikor az embernek tanulnia kell valamit, akkor az segít emlékezni a korábban megszerzett tudásra is. Úgy gondolom, a legnagyobb fegyverem a tapasztalatom. Kell a tehetség is, de a kemény munkát sosem lehet megkerülni, és ahhoz, hogy ott legyek fejben, fel kellett nőnöm, meg kellett érnem.
A legfontosabb a rajt. Ott dől el, ki szerzi meg azt a pozíciót, ami a legjobb a helyszín adottságaihoz képest. A széltaktikát folyton használjuk, az nemcsak ahhoz kell, hogy jó helyen legyél. Kisebb szélben csak a tudásod számít.

Amikor viszont erősen fúj a szél, az olyan, mintha rövidtávon sprintelnék és közben fejben sakkoznék.

Ezek szerint a hajón kívül a helyszín sem megszokott. Jelenthet ez dupla hátrányt?
A verseny helyszíne meglepően hasonló azokhoz, amiket megszoktam: forgolódós, pöffös szél, csopi hullámok (rövidebb hullámok, köztük rövid távolságokkal - a szerk.). Érdekes lesz, de szeretek tengeren vitorlázni, talán még jobban, mint tavakon - szeretem a hullámokat.

Fotó: Szűcs Ábel
A kívülállók számára össze tudnád röviden foglalni, hogy hogyan zajlik egy finn dingi vitorlásverseny?
Van egy rajtvonal, ami a hajómennyiséghez képest növekszik. A széliránnyal megegyezően elhelyeznek egy bóját, 1200 méterre a rajttól. Oda kell a széllel szemben felcikkakkozni, meg kell kerülni, majd minél gyorsabban le kell hátszelezni. A pálya alján van egy kapu nevű páros bója, amik közül az egyiket - bármelyiket lehet választani - meg kell kerülni. Utána megint az első bójához kell vitorlázni, majd a kapu egyik bójájához indulni - ezután van egy külön befutó, amin át kell jutni. Egy futam általában nagyjából egy óra, naponta két futamot tartanak majd, öt napon át, vagyis összesen tíz futamunk lesz.

A világbajnokság napi kiemelkedő eseményeit ezen a linken lehet majd követni:
https://finnclass.org/finn-tv/finn-tv-2023