Akciódúsra sikerült a Magyar Pankrátor szövetség a Hungarian Championship Wrestling első pécsi gálája, ami augusztus 11.-én zajlott le az Apáczai Nevelési Központ kultúrtermében.
A gálán epikus küzdelem folyt a szervezet mindhárom bajnoki övéért, amelyek közül a feltörekvő birkózók számára fenntartott Revolution bajnoki cím pécsi kezekben landolt. A bajnok a nehézsúlyú MMA harcosból pankrátorrá avanzsált Makai „Silverback” Renátó. Az est főmérkőzésében vad csatában nyerte el az övet a november óta regnáló bajnoktól, Ozzy Spencertől. A friss bajnokkal a gála előtt beszélgettünk.
Mi vitt bele a küzdősportok világába?
Gyerekkorom óta ez vonzott, és azóta küzdősportolok, judozással kezdtem.
Mint MMA harcos kerültél a köztudatba. Avass be bennünket kicsit ennek a sportnak a rejtelmeibe!
Az MMA kötetlen szabályrendszerben, ketrecben zajló, de a “természetes küzdelemhez” leginkább hasonlító harc. Mióta küzdősporttá nőtte ki magát, 5 perces menetidőkkel. Úgy gondolom, hogy ez a legférfiasabb, legkeményebb szabályrendszerű küzdősport. Pár éve Magyarországon is vannak mérkőzések, gálák is. Jómagam 2010. óta foglalkozom vele. Azóta volt pár profi mérkőzésem Amerikában, amit meg is nyertem. Itthon is sok meccsem volt.
Mi vezetett innen a pankrációhoz?
A pankrációt is gyerekkorom óta imádtam, mindig figyelemmel követtem. Alapvetően ha megfigyeljük a két legnagyobb szervezetet, a UFC-t, ami a legnagyobb amerikai MMA szervezet és a WWE, ami pedig a legnagyobb pankrátor szervezet, akkor láthatjuk, hogy mindkettőben azonos, hogy történeteket mesélnek el és mindkettőben vannak karakterek. A különbség az, hogy a UFC ben valós küzdelem zajlik, a WWE nél pedig sportszórakoztatásról beszélünk, ami szintén sport, de a küzdelem része az egy előadás. Aki szereti az egyiket, előbb-utóbb megtetszik neki a másik is. Én mindig is ki akartam próbálni magamat ebben. Amikor Amerikában jártam, akkor találkoztam először pankrátorral, egy Magyarországról érkezett ismerősünkkel, aki amikor kiköltözött, ezzel kezdett foglalkozni. Később egy magyar nehézsúlyú MMA szervezet tornáján keresztül jutottam el a HCW-hez és ismerkedtem meg Turger Dávid igazgatóval. Ekkor döntöttem el, hogy ezzel is foglalkozni akarok. Nagyon komoly terveim vannak.
Az egyik MMA meccsedet figyeltem és feltünt, hogy pankrációs mozdulatot használtál. Mennyire lehet átemelni mozdulatokat az egyik sportból a másikba?
Úgy gondolom, hogy nem igazán lehet, maximum a látványelemeket. Konkrét technikákat nem. Köztudott, hogy a pankráció mozdulatai mind küzdősportokból átvett, látványosabbá tett mozdulatok. Nagyon sok különbség van a kettő között. MMA- ban úgy hajtasz végre egy akciót, hogy eldugd a szándékod az ellenfeled elől, a pankrációnál pedig az a cél, hogy ez minél látványosabb legyen, de ne sérüljetek meg.
Te mint „Silverback” azaz Az Ezüsthátú vagy ismeretes a magyar pankráció világában. Honnan jött ez a név?
Rámakasztották a HCW ben. Van egy gorilla tetoválásom. És elkezdődött a viccelődés, hogy az ezüsthátú gorilla azt csinál, amit akar, és végül rajtam maradt ez a név.
Mesélj kicsit a te pankrátor karakteredről. Elég függetlennek tűnsz vagy a többitől.
Nekem különálló történetszálam van. Nem feltétlenül poztív, de nem is negatív. Ő olyan amilyen, megy előre az útján, függetlenül attól, hogy körülötte mi történik.
A leghíresebb megmozdulásod eddig a Növényi Norbert elleni mérkőzésed volt a májusi Dicsőség Napja elnevezésű gálán. Mesélj kicsit erről.
Növényit gyerekkorom óta ismerem, főleg küzdősportokból. Ő köztünk egy óriási példakép. Mindenben, amibe belekezdet, elérte a maximumot: olimpiai bajnoki cím, MMA, grappling, kick-box világbajnoki cím. És mindezt nehézsúlyban!. A nehésúlyt tartják a csúcskategóriának, így általában mindig nehézsúlyú a főmérkőzés is. Többször is edzettem vele, táborokban, volt mérkőzésünk is. Tudtam róla, hogy az édesapja pankrátorkodott. A HCW által meghívtuk Növényit arra az eseményre, melyen az édesapját mint az első magyar pakrátort a Hall of fame tagjává avattuk. Norbi is kacérkodott a pankrátorkodással, hogy kipróbálja azt, amit az apja csinált.
Úgy gondolom, hogy ma már tart olyan szinten a pankráció, hogy egy olimpiai bajnok is résztvehessen egy gálán. Norbi abban a szakaszában volt az életének, hogy a visszavonulást fontolgatta. Úgy adódott, hogy én búcsúztathassam el. Én vagyok az, aki az ismeretségből és a küzdősportos múltból a legmegfelelőbb volt erre.
Volt közöd a pécsi gála szervezéséhez?
Korábban is vittek vidékre HCW show-t és nagyon szerettek volna már pécsi gálát. A szervezést nem én csinálom, de segédkezem benne.
Izgulsz a hazai közönség előtt?
Igen. Mindig izgulok fellépés/meccs előtt, de ez nem félelem, hanem természetes izgatottság.
A fotókért köszönet Rajczi Róbertnek!
