Maya Mansouri és Dorra Ben Jaballah a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatói, s nem mellesleg a tunéziai nemzeti csapat profi tagjai, jelenleg pedig a 2016-os Rio de Janeiró-i nyári olimpiára készülnek. Kilencéves koruk óta vívnak.
„Azért választottam a PTE-t, mert nagyon híres egyetem, ráadásul ez volt az egyetlen felsőoktatási intézmény, ami megfelelt az elvárásaimnak. Maximálisan elégedett vagyok az oktatás színvonalával: nagyon sok a kiváló tanár, mindig rengeteg új dolgot tanulok” – lelkendezik Maya. „Az, hogy Pécsett tanultam tovább, valószínűleg a véletlen vagy inkább a végzet műve: korábban sosem terveztem azt, hogy ide jövök. Aztán egyszer részt vettem egy budapesti vívó versenyen, ahol találkoztam a tunéziai nagykövettel és ő javasolta, hogy jöjjek ide. Bevallom, tetszett is az ötlet, mivel hallottam, hogy Magyarországon sok jó edző van, így arra gondoltam, ez kiváló lehetőség számomra. Életem legjobb döntését hoztam meg, amikor Pécsre jöttem tanulni! Az egyetem és a tanárok is tökéletesek, mindenki őszintén törődik velünk és a tanulmányainkkal, az edzésünkkel és tényleg annyit segítenek, amennyit csak tudnak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ide járhatok!” – meséli Dorra.
Mindketten felhívják a figyelmet a sport jótékony hatásaira:“számomra a boldog élet kulcsa a sport: segít, hogy erősebb és nyitottabb legyek, valamint hogy megtaláljam a helyem a társadalomban” – mondja Maya. Dora szerint “a sportolás segít formában maradni, megtanít arra, hogyan osszam be az idődet, s rengeteg barátot szereztem általa. Egy szóval az egész életemet pozitívan befolyásolta. Úgy gondolom, hogy az edzés a tanulásban is segít: a sportolás során megszerzett készségek, mint például az, hogy megtanulunk koncentrálni és improvizálni, a tanulmányi teljesítményre is egyértelműen jó hatással van”.
“Kilencéves koromban kezdtem el vívni, s jelenleg professzionális szinten vagyok. Nem könnyű erre a szintre eljutni és főleg nehéz megtartani! Folyamatosan versenyeken kell részt vennem, hogy az országomban ne soroljanak át alacsonyabb kategóriába. Pénzügyi szempontból sem egyszerű a kérdés: mindig magamnak kell finanszíroznom a versenyeimet. Annak, aki sikeres vívó szeretne lenni, folyamatosan áldozatokat kell hoznia a céljáért. Rengeteg edzéssel jutunk el odáig, hogy megfelelő fizikai felkészültséggel és technikával rendelkezzünk, szerintem ehhez minimum 7 év szükséges” – vélekedik Dorra. Maya szintén felhívja rá a figyelmet, hogy mennyi áldozatot kell hoznia annak, aki el akar jutni idáig: “az afrikai és nemzetközi versenyeimen rengeteg érmet nyertem. Ahhoz, hogy ilyen szintre kerüljek, rendhagyó életvitelt kell folytatnom: naponta 3 órát vagy többet edzek és már nagyon fiatalon elkezdtem vívni, így volt időm megtanulni a technikai és taktikai lépéseket. Ez az életmód együtt jár azzal, hogy a vívást ugyanolyan fontosnak tekintem, mint egy barátomat vagy a szüleimet, s tudom: ez egy életre szól!”
„A vívás a mindenem!” – mondja Maya. – „Most az a célom, hogy kijussak a 2016-os Rio de Janeiró-i nyári olimpiára. Ha eredményesen fel tudok készülni és jó eredményeket hozok a versenyekről, remélhetőleg ott leszek majd a világ legjobb vívói között! Tunéziában a vívás a legdrágább sportok közé tartozik, viszont ebben a sportágban mindig jó eredményeket értünk el, ezért egyre népszerűbbé és támogatottabbá vált a hazámban”. Dorra hozzáfűzi: „A vívás valóban az „okosak sportja”, mivel megtanít a mély gondolkodásra, a rövid idő alatt történő döntéshozatalra és arra, hogy felismerd az ellenfeled szándékát és még előtte cselekedj. Ha ezeket valaki mind megtanulja, annak az agya is automatikusan fejlődik”.
„A magyar vívók közül szeretném kiemelni Szász Emesét, aki szerintem a világ egyik legjobb vívónője: 7. a ranglistán. Egy nőt a vívás gyönyörűvé, elegánssá, magabiztossá és erőssé tesz, mindenkinek ajánlom!” – szögezi le Maya, majd Dorra hozzáteszi: „szerintem Imre Géza a valaha volt legügyesebb magyar vívó”.
S hogy mennyire illik a vívás egy nőhöz? Dorra szerint „A vívás egy kicsit talán harcias egy nőnek, de én ezt nagyon szeretem benne: ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor csak azért vagy agresszív, hogy elérd vele a célodat. Ez is azt mutatja, hogy egy nő megélheti a saját feminizmusát: lehet gyönyörű, miközben bizonyos helyzetekben agresszív. Én például nagyon nőiesnek tartom magam, ugyanakkor a vívást is hihetetlenül élvezem.”