Bejelentkezés


Spori vagy nem spori? Az itt a kérdés!

A sportok mindig is fontos szerepet töltöttek be az emberek életében, így azok a személyek is, akik szabályozzák a játékot, a bírók. Teljesen mindegy milyen sportágról van szó egy-egy bírói döntés meghatározó lehet több szempontból is.

Bírónak lenni nem egyszerű és sajnos elég gyakran hálátlan feladatokkal is jár, hiszen pillanatok alatt végbemenő mozdulatokat kell megítélniük azonnal, majd meghozni a helyes döntést. Ezek az ítéletek gyakran rosszul sülhetnek el, már csak abból adódóan is, hogy emberekről van szó, akik tévedhetnek. Pont az ilyen tévedésekből adódó rossz döntések szoktak megannyiszor meccseket, versenyeket eldönteni, melyek aztán hatással lehetnek a sportolók karrierjeire is. Mindig van olyan, akinek ezek a hasznára válnak és olyan is akad, akinél ez más hatást kelt.

Apropó bírói döntések és azok következményei: nem lehet kihagyni a 2016-os Európa Bajnokság orosz bíróját, Szergej Karaszjov-ot, aki sikeresen magára haragított egy egész nemzetet, amikor megadta azt a kérdéses 11-est. Szerencsére a csoport kimenetelén ezzel nem változtatott, hisz a magyar fiúk sikeresen felálltak és kiharcolták az 1 pontot. Később haza is küldték a bírót a tornáról, így próbálta érzékeltetni az ilyen döntések súlyát a szövetség.

Nem mehetünk el az olimpia mellett sem, ahol számos remek magyar eredmény született, többek között a pécsi vonatkozású Kenderesi Tamásnak köszönhetően, aki nem csak egy olimpiai bronzéremmel gazdagodott, hanem a tudattal is, hogy kétszer is legyőzte példaképét, a világ legjobb úszóját Michael Phelps-t. Akadt azonban olyan sportolónk is, aki szintén belefutott egy erősen megkérdőjelezhető bírói döntésbe. Ő nem más, mint Lőrincz Viktor, a birkózó, akinek a bíró  a zsebéből vette ki a bronzérmet. Persze ezt így könnyű kijelenteni, de ha belegondolunk, hogy egy olyan német birkózó nyerte meg a párharcot és még előtte két meccset úgy, hogy tulajdonképpen pontot sem szerzett, akkor elkezd gondolkozni az ember. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy szubjektív döntés befolyásolta a viadalt. Természetesen benne van még egy olimpia Lőrincz Viktorban, hiszen 26 éves, de úgy gondolom, mégiscsak egy olyan nem mindennapi lehetőségtől fosztották meg, amiért keményen dolgozott. Bár sose fogom meg tudni, milyen érzés, ha így veszít el valaki egy olimpiai bronzmeccset, szerintem az egész birkózó közösség, sőt, még a laikusok is együtt éreznek vele.

Sajnálatos módon még így is azt kell, hogy mondjam: lehetne rosszabb is! Hiszen vannak olyan esetek, amikor egy sportoló már közel van a visszavonuláshoz, nagy valószínűséggel az lenne az utolsó nagy világversenye vagy kontinenstornája és akkor történik meg a csapás.

Nehogy bárki is úgy gondolja, hogy mi vagyunk az egyetlenek, akik ellen fújnak, vagy akiknek a meccsein hibáznak. Talán a legismertebb magyar bíró az a Kassai Viktor, akinek a neve pár éve szitokszóvá vált Ukrajnában, miután Ukrajna kiesett a 2012-es EB-ről, sokak szerint Kassai tévedései miatt.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ilyen esetek nem csak nagy versenyeken vagy profi szinten fordulnak elő. Itt Magyarországon, ahogy mondani szokták a „Mennyei Megyei”-ben vannak elkápráztató ítéletek, de ahogy lenni szokott, a közönség általában igyekszik jelezni a sporinak a hibákat, sőt meccs után néha még szeretnék is hazáig „kísérni”, csak, hogy biztonságban tudják.

 

 

Ma már bevett szokás az úgy nevezett „goal line technology” használata. Ezzel szerintem  mindössze annyi a probléma, hogy utólag tudjuk meg, hogy mi lett volna a helyes döntés, ami csak újabb vitához vezet. Vagy hagyjuk, hogy a bíró legjobb tudása szerint végezze a munkáját és később ne lovagoljunk a hibáján, vagy találjanak valamilyen megoldást arra, hogy a technológia már közvetlenül az ítélethozatalnál segítségére lehessen a játékvezetőnek a kérdéses szituációkban.

A “videóbírót” már tesztelék az USA-ban, ezek után azonban sokan támadták, ellenezték a technikát, arra hivatkozva, hogy nagyon szaggatottá teszi a játékot. Ezzel egyetértek. Lassú! Szerintem viszont a bírói jelenlét nélkülözhetetlen a pályán, viszont valahogyan meg kéne előzni a súlyos hibákat. Szerintem meg kéne találni az arany középutat, ahol a játék nem válik darabossá, mégis pontos ítéletek születnek. Szerintem ehhez egy plusz bíróra lenne szükség, aki rádión keresztül segíti a játékvezetőt. Ez az elképzelés leginkább a labdarúgásra vonatkozik, de meggyőződésem, hogy más sportoknál is hasznos lehet egy ilyen “segédeszköz- és erő” használata.